|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.04. 12:57 - |
| Tiszteletem! Egyik Ügyfelem (Patika) csomagolóanyagot vásárol gyártótól, akinek a számlájára rá van írva, hogy termékdíj alól mentes, és a hasznosítási díjat is megfizették. Helyesen értelmezem, hogy ezek után nem kell termékdíjat fizetni? |
[148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Kedves Tibor!
Nagyon szépen köszönöm válaszod, még egy kérdésem lenne: amennyiben a csomagolóanyag
/kalapcsomagoló stb/ felhasználás éves szinten nem éri el a jogszabályban meghatározott mennyiséget - van-e bevallási, bejelentkezési kötelezettség?
Bocs a sok kérdésért, de nekem ez nehezen érthető, és nem akarok hibázni.
Köszönettel
Kálmánné Erzsi |
Kedves Mastala!
Az aktafórumon én követtem el a szikvizes irományt, tehát csak ismételni tudnám magam.
A szikvizet és annak csomagolását nem lehet külön választani. Aki szikvizet számláz az biztos, hogy bele is csomagolta azt a lötyit valimféle csomagoló anyagba. A szikvizesünknek az a feladat, hogy szövegezze a számláit annak megfelelően, ahogy Ő eljár a termékdíj-fizetési kötelezettségeinek megfelelően.
Mivel általában ezek a szikvizes palackok több utas csomagolások a szikvizes vevőjének lehetősége van arra, hogy mentességi kérelmet adjon be a "K" díjtétel fizetése alól. Amennyiben nem ad/ adott be mentességi kérelmet, úgy az összes beszerzett mennyiség után termékdíjat kell fizetnie, ha túllépte az alapterületi megkötés által meghatározott alapterületet.
Az 5o m2 alatti üzlethelyiséggel rendelkezőnek amennyiben csak a "K" díjtétel alapján lenne fizetési kötelezettségük, nem kell nyilvántartást vezetniük, nem kell bejelentkezniük és nem kell bevallást sem beadniuk a vámhatóság felé. Amennyiben van más saját csomagolásuk, akkor azok után termékdíj-fizetési kötelezettségük keletkezik (lásd a 45. hozzászólásnál).
Üdv!
TT
|
Tegnap olvastam az aktafórumon,hogy a szikvizes palackok után is meg kell fizetni a K termékdijat az első továbbforgalmazó vevőnek.Eddig ezt nem soroltam ide,mivel nem kerül a kiskereskedő,vendéglátós tulajdonába,a palackot nem számlázza ki a szikvizes.,továbbra is a tulajdonában marad..Ha a kereskedő eladja a vevőnek,az üveget nem számlázza le,csak egy után fizetik meg a betétdíjat.,utána cserélik.Ennek ellenére meg kell fizetni minden töltés után a K termékdijat?Ha igen,önreviziót adok le,csak biztos akarok lenni ,hogy meg kell fizetni.Az 5o m2 alatti üzlethelyiséggel rendelkezőnek is adni kell bevallást negyedévente?Nyilvántartást vezetnie kell,csak nem kell megfizetni?
Mastala
|
Kedves Erzsi!
1. A városban 50 m2, illetve községben 100 m2 alapterület alatti kereskedelmi egységek kizárólag csak a "K" díjtétel termékdíj-fizetése alól mentesülnek automatikusan. A "K" díjtétel alapján a kereskedelmi italcsomagolások után kell termékdíjat fizetni abban az esetben ha az italtermékek közvetlenül a paplackozást végzőtől lettek beszerezve, és az alapterület túllépi a fönt említett értékeket. Amennyiben a kereskedőnek van saját csomagolása (kalapcsomagoló papír, papír tasak, fóliázott húscsomagoló, műanyag tasak, műanyag reklámtáska... ), és azok termékdíját számlán keresztül nem vállalták át tőle, akkor teljesen mindegy, hogy mekkora az üzletének az alapterülte, termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik.
2. Amennyiben a számla a jogszabályoknak megfelelően van kiállítva, szerepel rajta a termékdíj-fizetés átvállalására előírt szövegezés, és más csomagolása nincs, akkor nincs termékdíjjal kapcsolatos feladata. Annyi dolga van, hogy megőrizze a számlákat amivel bizonyítani tudja, hogy Tőle átvállalták a termékdíj-fizetési kötelezettséget.
Nagyon fontos viszont, hogy amennyiben nem a jogszabályok által előírt szövegezés található a számlán, akkor az átvállalást nem fogadja el a vámhatóság.
3. A szikvízkészítőnek minden esetben kell bevallást beadnia. Akkor is ha nincs termékdíj-fizetési kötelezettsége. Mivel több utas csomagolásokat használ speciális nyilvántartást is kell vezetnie. A bejelentésnél pedig nem elég a BJ-1 lap kitöltése, hanem a BJ-2-es lapot is be kell (kellett volna) adnia, amin bejelenti a több utas csomagolásait. Amennyiben elmulasztja, elmulasztotta a több utas csomagolásait bejelenteni, azokat egy utasként kell kezelnie. Ez annyit jelent, hogy az összes megtöltött és eladott szikvizes csomagolásai után termékdíjat kell fizetnie.
Üdvözlettel
TT
|
Az alábbi kérdésekben kérem segítségeteket, mert ugyan már mindent elolvastam, kértem a VPOP tól is telefonon segítséget, de egyre bizonytalanabb vagyok, a határidő meg vészesen közeledik.:
Egy kiskereskedőnek, ha üzkethelyiségének területe nem éri el az 50 ill 100 nmétert, kell-e környezetvédelmi termékdíj bevallást adni?
Abban az esetben, ha az összes csomagolóanyagot olyantól vásárolja, aki megfizette a termékdíjat, kell-e bevallást adni vagy bejelentkezni.
Szikvízkészítő, ha éves szinten nem éri el a 200.000 palack töltését, kell-e bevallást adnia, ha igen nullával, vagy a tényleges felhasználást kell lejelenteni.
Válaszotokat előre is köszönöm
Üdvözlettel Kálmánné Erzsi
|
Kedves Tibor!
Mégegyszer nagyon köszönöm a segítségedet!
Üdv. Mónika |
Kedves Mónika!
A palackozást végző mint első belföldi forgalomba hozó termékdíjat fizet az alábbi díjtételek szerint:
1.) Darab alapú termékdíj kereskedelmi csomagolás (bor üveg palackban) után a „H” díjtétel alapján.
2.) Darab alapú termékdíj kereskedelmi csomagolás (bor üveg palackban) után a „Ú” díjtétel alapján abban az esetben, ha éves szinten 10.000 darabnál nagyobb mennyiséget tölt és hoz forgalomba.
3.) Tömeg alapú termékdíj a csomagolás (műanyag kanna, papír címke, parafa dugó, műanyag kapszula…) után a „H” díjtétel alapján.
A bor palackozásnál célszerű az eladott mennyiség után termékdíjat fizetni.
Olyan csomagolás, hogy reklámpapír nincs. Valószínű Ön a papír cimkére gondol, de ez papír csomagolásnak számít. Viszont olyan, hogy reklámhordozó papír van (szórólap, prospektus, katalógus...).
A műanyag kanna a tömeg alapú csomagolások közé tartozik. Amennyiben be van jelentve a vámhatóság felé mint több utas csomagolás, akkor kizáróan csak az újonnan beszrezett mennyiségek után kell termékdíjat fizetni. Amennyiben nincs bejelentve, akkor minden eladott mennyiség után meg kell fizetni a termékdíjat. Ebben az esetben előfordulhat, hogy ugyanazért a kannáért 5-6-szor is termékdíjat fizetünk.
A GLN és GTIN számokkal kapcsolatos információk innen szerezhetők: www.ean.hu
Üdvözlettel
TT |
Kedves Tibor ! Még egy kérdés: a GLN és GTIN számokat hol és milyen formában tudom igényelni?
Köszönettel!
Vm |
Kedves Tibor!
Segítségét szeretném kérni! Már sokat olvastam a termékdíjjal kapcsolatban, de sajnos még mindig nem tisztázódott bennem. Konkrétan: Egy vállalkozó borkiméréssel és palackozással is foglalkozik.
Első kérdésem az lenne, hogy amikor beszerzi a csomagolási anyagot ( üveg, műanyagkanna, parafadugó,reklámpapír stb..) ő minek minősül , első forgalombahozónak?
A második kérdésem az lenne, h.a termékdíjat a forgalomba hozatal után kell fizetni, azaz az eladott temékek után?
A harmadik kérdésem, hogy jelen estben mikor kell "H" díjtétel alapján , és mikor kell "Ú" díjtétel alapján számolni?
Kannás értékesítésnél milyen díjtétellel kell számolnom? , és ha visszakapom a kannát ( tehát újrahasznosítom) , akkor ebben az esetben mi a reendőm?
Annyira nem értem ezeket a dolgokat, pedig már többször átrágtam. Nagyon szépn megkérem, hogy segítsen ezek megválaszolásában.
Nagy tisztelettel és Köszönettel!
Vm
|
Kedves Sziszi!
Olyan van, hogy termékdíj.
Olyan nincs, hogy csomagolási díj!
Mivel az ellopott borokat nem hoztátok forgalomba, így termékdíj-fizetési kötelezettség sem keletkezett utánuk.
Az "Ú" díjtétellel kapcsolatban valamit nagyon rosszul csináltatok, mert 2007-ben a boros üveg 1 literig termékdíja (0,25*20) 5 Ft/db; 1 liter felett pedig (0,45*20) 9 Ft/db volt. A 2008-as évben ezek így változtak: üveg 1 literig (0,25*25) 6,25 Ft/db; üveg 1 liter felett (0,45*25) 11,25 Ft/db.
Ajánlom figyelmedbe a termékdíjas jogszábályok és azok mellékleteinek áttanulmányozását. Honlapunkon a Menü-Jogszabályok alatt is lehet nézelődni.
Üdv!
TT |
Kedves Tibor!
Köszönöm a válaszodat. Közben eszembe jutott még egy- két dolog:
A tavalyi év folyamán eltulajdonítottak a raktárunkból borokat, amelyről rendőrségi feljelentés is készült. Sajnos nem derült ki, hogy hova kerültek a borok. Ezek után is kell fizetni termékdíjat és csomagolási díjat?
Úgy hallottam, hogy az Ú díjtételek megváltoztak. Ez a változás csak ettől az évtől érvényes, vagy tavaly is változtak (a tavalyi árak tudomásom szerint: 1 l-ig: 2,5.- 1 l felett: 4,5.- rétegzett 1,5 l-ig: 2)?
Sajnos nem ismerem az új díjtételeket, légyszíves add meg nekem.
Köszi
Üdv. Sziszi |
Kedves Sziszi!
Boros üvegek után mivel kereskedelmi italcsomagolás, darab alapú termékdíj fizetendő: üveg 1 literig, illetve üveg 1 liter felett.
A csomagolás többi része után (címke, dugó, zárófólia...) tömeg alapú termékdíj fizetendő. A csomagolás tömegét a kötelezettnek kell meghatároznia. Ez történhet úgy, hogy információt kérünk a csomagoló anyag értékesítőjétől, vagy amennyiben ez nem járható út, akkor meg kell mérni mondjuk 100 db cimkét, vagy 100 db parafa dugót, és így lehet egységsúlyt képezni.
Visszagyűjtési és hasznosítási kötelezettség akkor keletkezik, ha éves szinten a csomagolás kibocsátás műanyag: 200 kg; papír, fa, fém: 500 kg; üveg: 800 kg felett van. Mint látható a 700 kg papír után már visszagyűjtési és hasznosítási kötelezettség keletkezett.
Ezt a kötelezettséget utólag nem lehet teljesíteni. Egy ellenőrzés során hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság.
Amennyiben nagyságrendileg meg tudjuk becsülni, hogy a 2008-as évben valamelyik csomagolásunk túllépi a fent említett értékeket, akkor célszerű minél hamarabb egy koordináló szervezethez csatlakozni.
A koordináló szerveztehez történő csatlakozás túl azon, hogy teljesítjük visszagyűjtési és hasznosítási kötelezettségünket, további előnyökkel jár:
pl.:
- nem termékdíjat fizetünk, hanem hasznosítási díjat, ami a termékdíjnél kedvezőbb;
- egyszerűsödik a számlán, vagy annak mellékletében feltüntetendő szövegezés tartalma.
Üdv!
TT
|
Kedves Tibor!
Kis segítségre lenne szükségem borosüvegek ( 0,75 l; 1,5 l) csomagolásával kapcsolatban.
Az üvegen vannak olyan csomagoló anyagok, amelyeknek a súlya szinte mérhetetlen és még megbecsülni sem nagyon tudom. Ilyen a címke súlya, a záró műanyagfólia súlya, ill. a parafa és a műanyag dugó súlya. Ha ebben tudnátok segíteni, azt megköszönném.
Még egy kérdés: Nem tudom, hogy kis kibocsátóknak számítunk-e, tavaly (2006-os évre) 80 kg műanyag, ill. 700 kg papír után fizettünk termékdíjat. Volt-e hasznosítási kötelezettségünk? Idén (2007-es évre) jóval kevesebb és már kifutóban vannak a borok, megszüntetjük a forgalmazást. Ha lett volna kötelezettségünk (nem jelentkeztünk be hasznosító szervezethez), akkor most mi a teendő?
A választ előre is köszönöm!
Üdv.
Sziszi |
Kedves markne!
A 2. §. (1) d. pontjában meghatározott kötelezettek a "K" díjtétel alapján fizetnek termékdíjat. A "K" díjtétel alapján a kereskedelmi italcsomagolások első tovább forgalmazó vevői fizetnek termékdíjat.
A reklám táskák igaz, hogy a kereskedelmi csomagolások kategóriájába tartoznak és darab alapú termékdíjat kell utánuk fizetni, de a "H" díjtétel alapján!
Mivel a reklám táskák után nem a "K" díjtétel alapján fizetünk termékdíjat, így az alapterületi megkötés nem vonatkozik azokra.
Üdv!
TT
|
Üdvözlöm a Fórumozókat!
A kereskedelmi csomagolás termékdíjával kapcsolatos értelmezési problémám a következő.
Az 1995. évi LVI. tv. 12. §. (4) bek mentesíti a 2. §. (1) d. pontjában meghatározott kötelezettet a termékdíj fizetési kötelezettség alól, ha nem rendelkezik 50 ill . 100 m2-nél nagyobb alapterületű üzlethelyiséggel.
Nem találtam számomra meggyőző magyarázatot arra, hogy miért nem terjed ki ez a mentesség a műanyag bevásárló táskákat csomagolásra használókra is.
Ebben kérnék segítséget atom69-től, amelyet előre köszönök.
Üdv: markne
|
Kedves ozsuzsa!
Sajnos módosítani kell az utolsó hozzászólásom!
A vámhatóság álláspontja alapján minden 392321 és 392329 VTSZ számú tasak, zacskó, táska amelyet a vevő részére az eladás helyén töltenek meg, vagy ebből a célból történik értékesítve, átadva, a 2008-as évben kereskedelmi csomagolásnak minősül, azok után darab alapú termékdíjat kell fizetni!!!!
|
Kedves ozsuzsa!
A műanyag bevásárló/reklám táskák definíciója korábban is VTSZ szerint voltak meghatározva (3923).
A 2008. január 1-től hatályos módosításra a VTSZ számok változása miatt volt szükség. Az új megfogalmazás termékdíj-fizetéssel kapcsolatban valóban nem túl szerencsés, mert mint látható újabb kétségeket ébreszthet. A fő hangsúly továbbra is a bevásárló/reklám táskán van. Nem szabad ide keverni a műanyag tasakokat, zacskókat, még akkor sem, ha van neki füle (felcsévélt, perforált, vevő letépi, beletesz 6 db kiflit...), ezekre továbbra is tömeg alapú termékdíj vonatkozik.
Sajnos azt kell mondanom, hogy a VPOP részéről 2008. január 1-től nagyon sok téves információ szivárgott ki, és még szivárog most is. Valószínű, hogy ezek közé tartozik az Ön álltal leírt állásfoglalás is.
A műanyag bevásárló/reklám táska űrtartalmát térfogatszámítással meg lehet határozni. Ehhez a táska gyártója tudja megadni a szükséges paramétereket, de akár saját kezüleg is meghatározhatók az ide vonatkozó paraméterek.
De ha gyakorlati szempontokat veszünk figyelembe, Én a tejes megoldást szoktam választani: ha belefér a táskába 3 liter tej, akkor 3 liter feletti, ha nem fér bele, akkor 3 liter alatti. 
|
A müanyag bevásárló táska fogalmát szeretném hozzáértőkkel megvitatni. Mint ismeretes, ez kereskedelmi csomagolásnak minősül, és utána - űrtartalomtól függően - "H" díjtételt kell fizetnie annak a kereskedőnek, aki a vevő részére átadja v. eladja. Az, hogy a törvényalkotó a mai napig nem szabályozta, hogy hogyan kell az űrtartalmat megállapítani, már majdnem részletkérdés. De 2008-tól megváltoztatták a végrehajtási rendelet (10/1995 KTM) 4. sz. mellékletét, mely megadja, hogy milyen vámtarifa számú termékek minősülnek bevásárló táskának. E szerint táska minden, az eladási helyen megtöltésre tervezett müanyag zsák és zacskó! Tehát ebből úgy is lehet érteni, hogy pl. a péksütemények és zöldség-gyümölcs csomagolására használt zacskók is ebbe a kategóriába tartoznak. Ismét feltehető a kértdés, hogy egy fületlen zacskónak hogy állapítható meg az űrtartalma? Véleményem szerint a törvényalkotó nem ezt akarta, ugyanis az általános VTSz szerint a már említett 4. sz. mellékletben meghatározott 392321 és 392329 VTSZ számok fő megnevezése nem " Müanyag táska", hanem " zsák és zacskó", attól függően különböző számmal, hogy milyen műanyagból készült, de a vhr-ben ex-szel jelölték az említett VTSZ számokat. A 4.sz melléklet első mondata pedig a következő: "Az "ex" jelzéssel ellátott vámtarifaszám olyan termékcsoportot jelent, melyben csak a Kt. hatálya alá tartozó termékek termékdíjkötelesek. " Márpedig a törvény szerint csak a bevásárló (reklám) táska díjköteles. A fületlen zacskó szerintem nem "táska", tehát az "ex" jelzés miatt nem is termékdíj köteles a kereskedelmi csomagolás kategóriában. A VPOP állásfoglalása szerint azonban minden müanyag zacskó kereskedelmi csomagolás, és érvényes rá a bevásárló (reklám) táska díjfizetési kötelezettsége. Szívesen venném más érintettek, v. a témában elmélyülők véleményét. Ha a VPOP-nak van igaza, akkor szerintem egy végrehajtási rendelet felülírja a törvényt. |
Kedves Masi!
Az eladó ezt a szövegezést a saját csomagolása miatt szerepelteti a számlán. Ebben az esetben a saját csomagoláson azt értjük ha pl.: a reklámtáskákat egy kartondobozba, vagy nejlon tasakba értékesítette.
A reklám táska termékdíja nem került átvállalásra, az a kiskereskedőnél válik termékdíj-fizetésre kötelezetté.
Amennyiben átvállalás történt volna, akkor a következő szöveget kellett volna látnunk a számlán ( tegyük fel, hogy az eladó az ÖKO-Pannon Kht-hoz csatlakozott és átvállaja a termékdíj-fizetési kötelezettséget az általa eladott 1000 db 10 liter űrtartalmú műanyag reklámtáska után):
„A műanyag bevásárló-reklám táska (3-20 literig) környezetvédelmi termékdíja alól 80 %-ban mentes, a hasznosítási díj az ÖKO-Pannon Hasznosítást Koordináló Szervezetnek megfizetésre került, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó árból: 2.000.- Ft.”
TT
|
A reklámtáska után fizetendő termékdijjal kapcsolatos a kérdésem:
Az eladó számláján az szerepel." a csomagolási környezetvédelmi termékdíj alól loo %-ban mentes.A hasznosítási díj megfizetve",és nem a 213/2004.(VII.l3.)Korm.rendelet szerinti szöveg.Ebben az esetben a termékdíjat a kiskereskedő,aki a csomagolást végzi,meg kell,hogy fizesse,vagy már megfizették,és neki nem kell.
Masi |
[148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
